Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető az interneten, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A jóvá nem hagyott tervezet – az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezettek tervezetének kivételével – május 20-i hatállyal automatikusan bevallássá válik. Mindenképpen ki kell egészítenie viszont a bevallási tervezetet annak, aki olyan jövedelmet is szerzett tavaly, amiről a NAV-hoz nem érkezett adatszolgáltatás, hangsúlyozta az adóhatóság, példaként említve az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet.

Az Oktatási Hivatal oldalán most véleményezni lehet a 2024-től átalakuló érettségi rendszert. A magyar- és a történelemérettségi, de az informatikai és a természettudományos tárgyak vizsgái is megváltoznak három év múlva. Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján indult évfolyamok már a módosuló szabályok alapján érettségiznek majd. A véleményezésre egy online kérdőív kitöltésével van lehetőség április 14-ig.

A hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgakövetelményekkel vagy a vizsgatárgyak körével kapcsolatos általános észrevételeket, javaslatokat nem tudnak figyelembe venni, csak az egyes tárgyak vizsgáival összefüggő konkrét, tartalmi észrevételeket. magyar érettségin 2024-től nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Nem lesz érvelési szövegalkotás, helyette egy irodalmi tesztet kell kitöltenie a diákoknak. Az összehasonlító elemzést témakifejtő esszé váltja majd. Az emelt szintű történelemérettségin nagyobb hangsúlyt helyeznek a lexikális tudásra. Van olyan témakör, amely plusz 142 lexikai elemmel gazdagodik.

A természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is más lesz a tervek szerint, a diákok az eddigi gyakorlati vizsgafeladatok helyett saját kutatás alapján, tanév közben összeállított projektmunkát is választhatnak, amelyet az egyetemi diplomamunkához hasonlóan meg kell majd védeniük. Az informatikát felváltó digitális kultúrából vizsgázók számára a portfólió összeállít

A Magyar Posta Zrt. április 30-án, 174 év után kivezeti portfóliójából a belföldi távirat és a Posta-Világfax szolgáltatást. A társaság az MTI-vel azt közölte, hogy a távirat iránti igény az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent.

A közlemény szerint az országban az első táviratot 174 éve, 1847-ben Bécs és Pozsony között továbbították. Eleinte csak hivatalos táviratokat adtak fel, majd hamarosan megnyitották a lehetőséget a magánforgalom előtt is. A táviratnak a maga korában óriási jelentősége volt az információtovábbításban, ez előbb a telefon széleskörű elterjedésével, majd az internet fejlődésével párhuzamosan drasztikusan csökkent. A levéltávirat mellett népszerű volt az úgynevezett dísztávirat is: a feladó ebben a rövid szöveges üzenet mellett képet, rajzot vagy fényképet is küldhetett.

Hozzátették, hogy a távirat kivezetése nem példa nélküli, számos európai országban - például Ausztriában, Csehországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Szlovéniában - is megszűnt a szolgáltatás. A távirat szolgáltatás kivezetése a Magyar Posta modernizálási programjához illeszkedik, hiszen a vállalat vezetésének célja az ügyféligényeket lefedő termék- és szolgáltatáskínálat kialakítása, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat - olvasható a közleményben.

Április 7-ig érvényesek a MÁV-Start és a Volánbusz járataira megváltott márciusi bérletek az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendelkezése alapján. A megvásárolt havi és második félhavi MÁV-Start dolgozó- és tanulóbérleteket, valamint a teljes árú és kedvezményes helyközi és helyi Volánbusz-bérleteket alapvetően következő hónap ötödikéig fogadják el a közösségi közlekedési szolgáltatók, ez viszont áprilisban húsvéthétfőre esik.

A bérletek érvényességi idejét a jegypénztáraknál kialakuló tömegek miatt hosszabbították meg a húsvéti ünnep utánig. A MÁV-Volán-csoport arra kéri az utazókat, hogy a sorban állás és a személyes érintkezések csökkentéséért jegy- és bérletvásárláskor részesítsék előnyben a jegyautomatákat és az elektronikus vásárlási lehetőségeket.

A Falusi Civil Alap közel 5 milliárd forintos keretéből a falvakban működő egyesületek, alapítványok az idei évben is négy célra pályázhatnak: 

• Ingatlanberuházási,
• felújítási támogatás esetén 6 millió forint,
• gépjármű beszerzési támogatás esetén 5 millió forint, 
• eszközbeszerzés és programszervezési támogatás esetében pedig maximálisan 2-2 millió forint igényelhető.

Az önkormányzatok a tulajdonukban lévő közterületi játszóterek és óvodai játszóudvarok építésére, kialakítására, felújítására, eszközök és felszerelések fejlesztésére, beszerzésére nyújthatnak be pályázatot. Az erre a célra rendelkezésre álló keretösszeg 1,5 milliárd forint. Saját tulajdonú temetőik infrastrukturális fejlesztésére a települési önkormányzatok mellett a történelmi egyházak is igényelhetnek támogatást, melyre a kormány összesen 3 milliárd forintot biztosít – olvasható a Miniszterelnökség közleményében. 

A pályázatokat a Magyar Államkincstár elektronikus felületén, illetve a Falusi Civil Alap esetében a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren keresztül 2021. május 7-ig lehet benyújtani. A támogatottak köréről 60 napon belül döntés születik.

Április elsején elindul a viharjelző rendszer a magyarországi tavakon – adta hírül BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, amely a Balatonon, a Velencei-, a Fertő és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat április elejétől egészen október végéig. A riasztásokról az Országos Meteorológiai Szolgálat dönt, a rendszer technikai üzemeltetését végzi a katasztrófavédelem.

A viharjelző pontok villogó fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. Ha nincs viharjelzés, nem égnek a lámpák. Első fokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.

Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60-nál gyengébb, első fokú viharjelzést adnak ki. A másodfokú viharjelzések a viharos, 60 kilométer/óránál erősebb széllökésre figyelmeztetnek. A jelzés a legelső erős széllökés előtt legalább 30 perccel látható.